A Kunstmuseum Basel története és eredete
A Kunstmuseum Basel Svájc tertestestű legrégebbi nyilvános művészeti múzeuma, amelynek gyökerei egészen 1671-ig nyúlnak vissza. Ebben az évben a Basel városa és az egyetem megszerezte az Amerbach-kabinettet, amely az Amerbach család magángyűjteménye volt. Ez a megszerzés fektette le az alapokat annak számára, amely később Európa egyik legrégebbi és legnagyobb nyilvános múzeumi gyűjteményévé vált. Az intézmény a tizenkilencedik század óta folyamatos fejlődésnek részesült, és gyűjteményét úgy bővítette, hogy az több évszázadot felölelő művészeti alkotások hatalmas választékát magába foglalja.
Napjainkban a gyűjtemény több mint 300.000 műve tartalmaz. Az intézmény történelmi mélysége ebben a korai művészeti felhalmozottságban rejlik, amely lehetővé teszi a vizuális történelem folyamatos tanulmányozását a kilencedenedik századtól napjainkig. A múzeum tudományos fókuszú karakterét az ezen hatalmas állomány megőrzése biztosítja, garantálva, hogy az eredeti Amerbach-gyűjtemény hagyatéka tovbra is központi szerepet játadzon az intézmény identitásában.
Építészet és a három múzeumi helyszín
A intézmény három különálló helyszínen terül el, mindegyik egyedi karakterrel bírva. A fő épület, a Hauptbau, egy eredeti, XIX. századi alkotás, amely egy föld alatti folyosóval kapcsolódik a Neubau-hoz. Míg a Hauptbau a fő gyűjtemények otthona, addig a Neubau 2016-ban nyílt meg, hogy helyet biztosítson a ideiglenes kiállításoknak és a XX. század második felének művészeti alkotásainak. A harmadik, különálló épület, a Kunstmuseum Basel Gegenwart a Rajna partján helyezkedik el, ahol a kortművészet legkiválózabb darabjai találhatók meg.
A Hauptbau elrendezése egy zseniálisan megtervezett időutazásra bírítja a látogatót, ahol az évezredek egymás után szorulnak egymás mögé. A földszint a belépőt, a muzeumi boltot és a bistrót foglalja magában. Esetől valamivel médebb, a -1. emeletet különleges kiállítások, például a „First Homosexuals” című kiállítás szentelték. Az üstের emeleteket időrendi sorrendben rendezik meg: a második emeleten a középkori, a renyészenszázad, valamint a 17., 18. és 19. századi művészet látmányos darabjai cscsengenek, míg a harmadik emeletet a modernizmus gyűjteményei várják.
Változatos gyűjtemények és művészeti korszakok
A múzeum kincsei több évszázadot átfogó művészeti örökséget takarnak maguk mögött, melyet a különféle építészeti környezet, azaz a különböző épületrészek különálló világai osztanak fel. A Hauptbau második emeletén a középkori és a renesszánciós művészet dominál, amely a 17., 18. és 19. század alkotásaival folytatódik. Ugyanezen épület felsőbb szinten, a harmadik emeleteren már a modernizmus gyűjteményei kapnak helyet. Ezek a kollekciók olyan impresszionista és modernista remekműveket tartalmaznak, mint például Pablo Picasso, Van Gogh, Modigliani, Munch, Renoir, Monet, Cézanne és Sisley.
A gyűjtemény lenyűgöző holland művészek alkotásait is felidézi, köztük Rubens, Rembrandt, Bruegel és Brugghen neves neveit. A Neubau épületben az irányvonal a XX. század második felé tolódik, ahol különleges kiállítások és az 1950-es évek utáni művészet alkotásai találhatók meg. Ez a tér mindenkori eleganciát sugárzó, jelentős amerikai művészet alkotásainak is otthont ad, melyeket az 1950-es évek óta hoztak létre.
Mesterművek és kiemelt művészek
A múzeum világszerte elismert a Holbein család műveinek lenyűgöző gyűjteménye miatt. Ebben a kincstárban ott helyet kapnak Hans Holbein idős festményei, valamint fia, Hans Holbein a fiatal alkotásai is, amelyek jelenléte olyan történelmi mélységet kölcsönöz az intézménynek, amely alapvető fontosságú a művészettörténet szempontjából. A reneszánst meghaladó időszakokat felülvető gyűjteményben olyan neves alkotók művei bukkannak elő, mint Paul Klee, Andy Warhol, Marc Chagall, Georges Braque, Piet Mondrian, Salvador Dalí és Franz Marc.
A modernista és a XX. századi irányzatok meghatározó alkotásokkal jelennek meg a falakon. Marc Chagall májuszos erejét az 1947 körül készült A zuhanó angyal című műve képviseli, míg Oskar Kokoschka dinamikáját a 1914-es körül született Szélrózsa című alkotása adja át a nézőnek. Ezek a darabok egy olyan sokszínű, nemzetközi művészeti palettával alkotják egységet, amely a XV. század elejétől napjainkig vezet végig a nézőt.
A múzeum belső tereit nemcsak festmények, hanem szobrászat is meg्याgyarázza. Rodin szobrai egyszerre találhatók meg a múzeum falai között és a kert nyugodalmában is. A gyűjtemény skála szélességét az alábbi művek határozzák meg:
- A zuhanó angyal, kb. 1947 - Marc Chagall
- Szélrózsa, kb. 1914 - Oskar Kokoschka
