Múzeumi minőségű giclée vagy vászonnyomat, gyors gyártással és rugalmas finomítási lehetőségekkel. ( Kézzel festett másolat rendelése
Áttérés digitális képre)
Válasszon előre meghatározott méreteink közül, amelyek megfelelnek a műalkotás eredeti arányainak.
Írja be a keretének vagy a falának megfelelő szélességet és magasságot. A nyomatot csak le lehet vágni, soha nem tehető nagyobbá, mint az eredeti kép, így egy eltérő alakú méretnél a kép egy része elveszik. Mielőtt bármit kinyatintanánk, küldünk egy digitális próbamodellt jóváhagyásra. Az oldalon látható kép nem tartalmazza a valós levágást — ezt csak a próbamodell mutatja meg.
Világszerte történő kiszállítás területére mindössze 2 hét alatt, a szokásos 4-5 hét helyett. (10 november)
Annelőzés (Leonardo)
Reprodukció mérete
Leonardo da Vinci, a reneszánszi korszak egyik legkiemelkedőbb alakja, nem csupán festő volt, hanem egy igazi tudós, mérnök és felfedező is. A 1472-ben elkészített "Megaláldott Szent Mária" (Annunciazione) című alkotása a reneszánszi művészet egyik legszebb példája, mely mélyrehatóan ábrázolja a vallásos témát és Leonardo egyedi stílusát. A festmény a Szent Márta ítéletének jelenetet ábrázolja, de a hangsúly a szentek között a Megaláldott Szent Mária arcán van, aki a remény és a fájdalom keverékét tükrözi.
A festmény egy egyszerű, de elegáns háttérben helyezkedik el, mely a florentói táj harmóniáját idézi. A szentek, akik a festményen jelennek meg, a reneszánsz művészet jellemzőit tükrözik: a testtartásuk, arckifejezésük és öltözködésük a korszak divatjának megfelelően van ábrázolva. A festmény színeinek gazdagsága és a fények finom elhelyezése egyfajta varzást hoz létre, mely a nézőt magába vonja.
A "Megaláldott Szent Mária" festménye nem csupán egy vallásos jelenet ábrázolása, hanem a reneszánszi művészet esztétikai és szimbolikus alapelveinek is kifejezése. A Megaláldott Szent Mária arcán megjelenő fájdalom és szenvedés a keresztény hit egyik legfontosabb témája. Leonardo a festményen keresztül egyfajta emberi érzések megfogalmazását valósítja meg.
A festményben szereplő angyal, aki Gabriel, az égi üzenet hordozója, a remény és a megváltás szimbóluma. A háttérben megjelenő táj a reneszánszi művészet harmóniáját idézi, mely a természet szépségét és a teremtés csodáit ünnepli. A festmény minden eleme egyfajta szimbolikus jelentéssel bír, mely a nézőt arra ösztönöz, hogy mélyebben gondolkodjon a vallásos témán.
A festmény a reneszánszi művészet egyik legszebb példája, mely mélyrehatóan ábrázolja a vallásos témát és Leonardo egyedi stílusát.Leonardo da Vinci (1452-1519) olasz reneszánsz festő, kalligráfus, architektúra tervező, mérnök, felfedező, tudós, anatomista, geológus, botanikus, kalligráfus, feltaláló, és műgyógyász. A reneszánszi korszak egyik legjelentékesebb alakja volt, aki a művészet és a tudomány területén is jelentős eredményeket ért el.
Leonardo stílusa a reneszánszi művészetet képviseli, mely a klasszikus művészetek és a modern gondolkodás ötvözete. A festményei a realisztikus ábrázoláson alapulnak, de Leonardo egyedi stílusa révén a képek egyfajta szellemi mélységet is elérnek. A festményekben gyakran alkalmazza a sfumato technikát, mely a színek és árnyalatok finom elhelyezését teszi lehetővé.
A "Megaláldott Szent Mária" festménye egy igazi kuriózum, mely minden művészrajongó számára vonzó. A festmény eredeti formájában a Uffizi galériában tekinthető meg, de a magas költségek miatt nem mindenki számára elérhető. Szerencsére ma már számos kiváló minőségű reprodukció is kapható, melyek segítségével bárki élvezheti Leonardo da Vinci művészetének szépségét és gazdagságát.
Leonardo Da Vinci a High Renaissance irányzatban alkototta meg a "Annelőzés (Leonardo)" című művét.
A „Annelőzés (Leonardo)”, Leonardo Da Vinci alkotása reprodukcióját Akcentus célokra javasoljuk. Ez a javaslat a mű témájából, hangulatából és színeiből adódik.
A „Annelőzés (Leonardo)”, Leonardo Da Vinci alkotása rögzített értékei: mély árnyékok fényerő és Sötét luminancia.
Leonardo Da Vinci 1452. április 15-én született a toszkánai dombos táj, Vinci közelében. Egy sikeres jegyző, Piero Fruosino di Antonio da Vinci és egy népesebb rétegből származó, Caterina Cambi nevű asszony házasságon kívüli gyermekeként ért a világra. Ez a kezdet, amely a társadalmi konvencióken kívül történt, meghatározta korai éveit, hiszen a toszkán vidéki élet sajátos társadalmi szerkezetei alakították a fejlődését. A dombok és a csendes tájék otthonában, Vinci falujában vagy annak közvetlen közelében nőtt fel.
Élete egy olyan utat járt meg, amely a reneszánsz fényforrásain, a nagy művészeti központokon keresztül vezette őt. Nagyotralapozott pályáját carellé Florentzában kezdte, majd később Milánóba költözött. Művészeti és tudományos tevékenysége Rómát, majd végül Franciaországot is meg látogatta, ahol töltötte utolsó éveit. Egy rendkívül sokoldalú polihisztor volt, aki egyszerre volt festő, rajztulajdonos, mérnök, tudós, teoretikus, szobrász és építész. Naplói egy olyan megállíthatatlan elmét tárnak fel, amely soha nem hagyta abba a világ mechanikájának megfigyelését: a víz áramlásának titokzatos mozgásától kezdve kezdve az emberi csontváz precíz felépítéséig minden apró részletre odafigyelt.
Karrierje kezdeti szakaszában a florentzi művészet világában merült el, ahol olyan városi atmoszférát szívott magába, amely a disegno, azaz a rajzi precizitás felé törekedett. Ez a módszer a pontos rajzolás és az anatómia mély ismeretének fontosságát vetette alá, olyan alapokat teremtve meg, amelyek később minden egyes kísérletének tartópontjává váltak. Tanulmányai azonban nem korlátozódhattak csupán a pincék használatára; a szobrászat mechanikáját és különféle anyagok fizikai tulajdonságait is elsajáttatta, művészi látásmódját pedig a anyagok és a formák közötti szoros kapcsolat formálta.
Tizteen éves korában Andrea del Verrocchio műhelyébe lépett be, ahol egy olyan mester közvetlen irányítása alatt töltötte idejét, aki megtanította neki a világ szigorú, megfigyelő szemmel történő tanulmányozását. Ebben a műhelyben a különböző ipművészetek közötti határok szinte elmosódtak: megtanulta a festő és a szobrász eszközeit egyaránt, olyan látásmódot fejlesztve ki, amely az izommozgás dinamikáját a fény felületen való táncolásával ötvözte. Ez a tancsképzés biztosította azt a fegyelmezett alapát, amely lehetővé tette számára, hogy egyszerű vázlatokból komplex, rétegzett és életreggel teli kompozíciókat alkosson.
Leonardo Da Vinci utazásai az olasz félszigeyen néhány kulcsfontosságú város hosszú időszaki tartózkodásával alakultak ki. Főleg Firenzében tevékenykedett 1472-től körülbelül 1482-ig, majd ismét 1500 és 1508 között. Nagy deelét Milánóban töltötte, ahol körülbelül 1482-tól 1499-ig Ludovico Sforza szolgálatában állt, majd 1508 és 1513 között is visszatért ide. Ezek az évek a változatos politikai áramlatok navigálásával teltek, miközben számos különböző projektet விடított.
A milánai évek után Rómába költözött, ahol 1513-tól 1516-ig alkotott. Életének utolsó évszaki teljesen Olaszországból távolodva jártak. I. Francisz király meghívására Franciaországba utazott, ahol az utolsó három évét töltötte, élete és munkája során ott élt, egészen 1519-es haláláig.
Milánóban Leonardo Da Vinci nagy részét Ludovico Sforza szolgálatában töltötte. Ez az aktív időszak olyan szoros együttműködést eredményezett a herceggel, aki biztosította a helyszínt és a forrásokat a monumentális alkotások megvalósításához. Legfontosabb feladatai közül egyet a Santa Maria delle Grazie kolostor refektoriumának díszítése jelentette, amely Sforza megbízására indult el, a mauzoleum falának dekorálására. Ez a projekt végül az egyik legnagyobb remekmű, az Az Últ vacsora megalkotásához vezetett. Ez a freskó nem csupán egy falat dekorált, hanem a falétkezőterem átalakítására szolgáló művészeti kísérlet volt, amely az emberi reakciók és a feszültség legintenztebb pillanatát örökítette meg.
A milánai évek nem csupán egyetlen falfelületet öleltek be; a művész jelenléte a városban folyamatos párbeszédet jelentett a udvarral, ahol a mérnöki és tudományos érdeklődése gyakran találkozott művészeti megbízásaival. Projektjei skálája közvetlenül tükrözte megbízói ambícióit, folyamatosan oscillálva a vallási témák és a Sforza udvar politikai-személyes igényei között. Milánóban töltött ideje a kísérletezés hosszú, izgalmas időszaka volt, amelyben a megbízók elvárásai gyakran határozták meg művészetének fizikai és tematikus kereteit.
A Mona Lisa a világ leghíresebb festménye, amely a párizsi Louvre-múzeumban helyezkedik el, és olyan tekintetet őriz, amely évszázadok óta lenyűgözi a megfigyelőket. A közelében a Vitruvius-ember rajz vált kulturális ikonná, amely az emberi test arányait vázolja fel. Krakkóban a Czartoryski Múzeum őrzi a Ermine-szerejű hölgyet, amely egy csendes, kontrollált eleganciát áradva bűvöl. 1475-ös alkotása, Krisztus जलदाय, egy ködfelhős folyópartot ábrázol, ahol a fény és az árnyék találkozásánál a határok már elmosódni kezdenek.
Az Az Últ vacsora a történelem leggyakrabban reprodukált vallásos festménye. A milánai Santa Maria delle Grazie kolostor refektoriumának egyik falát foglalja elfoglalva. A falmenti alkotás azt a pillanatot örökíti meg, amely Krisztus árulásáról szóló bejelentése után következik, a perspektíva mesteri használatával a nézőt a szoba belsejébe hívva. 2017-ben a Salvator Mundi 450,3 millió amerikai dollárért került aukcióra, egy összeg, amely a fennmaradt vászonai iránti rendkívüli érdeklődést tükrözi.
Leonardo Da Vinci keze a tudós precizitása és a festő éles látásmódja között mozgott. Nem csupán a világot figyelte meg; a világ mechanikáját akarta megérteni, gyakran az emberi test apró részleteinek, a halottak rendszerszintű tanulmányozásának köszönhetően. Ez az anatomiai kutatás lehetővé tette számára, hogy az izzokat és a csontvázat olyan pontossággal ábrázolja, amely alapjaiban változtatta meg az emberi formák illusztrációának művészetét. Művészete a tudományos kutatás és az esztétikai döntések közötti folyamatos párbeszédet tükröz, ahol a fény felületen való táncolását ugyanolyan komolysággal vizsgálja, mint ahogy egy izom feszülését a bőr alatt.
Kidolgozott egy olyan módszert, amelyet sfumatoként ismerünk, amely során a tónusok finom átmeneteit használta felidérezve a tárgyak éleit. Ez a technika lehetővé tette a színek és árnyalatok egymásba olvadását, egy lágy, füstös átmenetet erschuntva, amely felszívta a kontúrok ridegségét. Ezt a technikát a chiaroscuroval, az éjszakai és fényes kontrasztok mesteri kezelésével ötvözte, hogy a fény és az árnyék játékát tökéletesen irányítsa. Anyagai a gesszós temperától az olajfestésig terjedtek a skálán. A nagyobb rugalmasság érdekében a milánai freskónál egy gyantával kevert olajalapot is kísérletezni kezdett; ez a választás rétegzést biztosított számára, de idővel nehézvállalattá vált a fal számára a festék megtartása.
Leonardo Da Vinci gyakran a magasreneszánsz alapítójának tekintik. Összesített művészeti alkotásai olyan mértékben járultak az európai művészet fejlődéséhez, amelyre csak Michelangelo volt képes. Olyan ember volt ő, aki a reneszánsz humanista ideál megtestesülése volt: egy olyan alak, akinek nyugtalanul kereső szelleme az létezés mechanikáját próbálta megfelelni. A világ megismerésére való törekvése, amely egyszerre byggült a megfigyelésre és a találmanságra, azt jelenti, hogy hatása messze túlmutat a vászon határain. Jenialmassága ma is folyamatosan inspirálja både a művészeket, mint a tudósokat, akik a természetről és az emberi formáról készített tanulmányait tekintik példamarskának.
Ahogyan egy témához állt – minden egyes ecsettörcsököt a tudományos vizsgálat kiterjesztéseként kezelve –, az maradandó nyomot hagyott arra, hogyan percepáljuk a szem és az elme közötti kapcsolatot. Folyórajzai, amelyek tele vannak repülőgépek vázlataival és botanikai tanulmányokkal, egy olyan elmét mutatnak be, amely évszázadokkal a maga ideje elé járt. Ő nem csupán festett; ő kutatott. Az a látásmód, amely képes meglátni az univerzumot egyetlen vízcseppben, vagy a kozmoszt egyetlen tekintetben, továbbra is alapvető részét képezi történelmi jelenlétének.
Művei élő, hús-vér változatát megtekinteni, az európai városokon való utazást igényli. Párizsban a Mona Lisa a Musée du Louvre falai között bírja dicsőségét, ahol jelenléte a múzeum szinte megkerülhetetlen része. Milánában pedig az Az Últ vacsora a Santa Maria delle Grazie kolostor refektoriumában várja a látogatókat; ott, ebben a különleges étkezőteremben, ahol a falakon még ott vannak az ő kísérleti festékjeinek és kenderének nyomai.
A firenzei Uffizi Galéria őrzi az Evangéliumi üdvözletet, ahol a fény finom színátmeneteket világít meg, amelyeket ő fejlesztett ki. Krakkóban a Czartoryski Múzeum ad otthont a Lady with an Ermine alkotásnak. Ha Washingtonban járunk, a National Gallery of Art falán felfedezhetjük a Ginevra de' Benci portrét. Ezek a helyszínek lehetőséget biztosítanak arra, hogy a könyvek lapjai mögött, a fizikai valóságban is megfigyelhessük művészetének lenyűgöző erejét.
1452 - 1519 , Olaszország