Az ezen az oldalon megjelenített műalkotások szerzői jogi védelem alatt állnak, ami azt jelenti, hogy törvényileg nem készíthetünk és nem adhatunk el belőlük pontos másolatokat. Ez a védelem olyan nemzetközi megállapodások alapján érvényesül, mint például a Berni Egyezmény és a nemzeti jogszabályok által, beleértve azokat is, amelyeket meghatározott Az USA szerzői jogi törvénye – 17. cím.
Ez a módszer teljes mértékben megfelel a szerzői jogi szabályozásnak, mivel nem tartalmazza a védett műalkotás másolását vagy duplikálását. Ehelyett ez egy kreatív újinterpretáció – egy új festmény, amely az eredetivel való összefüggései miatt hatással van rá, de nem az az.
Múzeumi minőségű giclée vagy vászonnyomat, gyors gyártással és rugalmas finomítási lehetőségekkel. (
Kézzel festett másolat rendelése Áttérés digitális képre)
Válasszon előre meghatározott méreteink közül, amelyek megfelelnek a műalkotás eredeti arányainak.
Írja be a keretének vagy a falának megfelelő szélességet és magasságot. A nyomatot csak le lehet vágni, soha nem tehető nagyobbá, mint az eredeti kép, így egy eltérő alakú méretnél a kép egy része elveszik. Mielőtt bármit kinyatintanánk, küldünk egy digitális próbamodellt jóváhagyásra. Az oldalon látható kép nem tartalmazza a valós levágást — ezt csak a próbamodell mutatja meg.
Világszerte történő kiszállítás területére mindössze 2 hét alatt, a szokásos 4-5 hét helyett. (14 november)
Device circle, 1959
Reprodukció mérete
Az amerikai modernizmus tájában kevés alkotás képes olyan élesesen megörökíteni az rå érzelmektől a kalkulált tisztaságig tartó átmenetet, mint Jasper Johns Device circle, 1959 című műve. Ez a remekmű a Pop Art mozgalom mély alapköve, amely sokkal többet kínál, mint egy egyszerű óraípot ábrázoló kép. Első pillantásra a nézőt a koncentrikus körök lenyűgöző elrendezése éri, amelyek egyfajta csendes, ritmikus energiával seemlik pulzálni. A műmű a vizuális nyelv interrogatedjaként funkcionál, ahol a familiaris válik a mélyebb kutatás z vesselé. Az óraípot geometrikus formák rétegeibe ágyazva Johns arra hívja μας, hogy nézzünk túl az idő hasznosságán, és inkább a forma és a szimbólum lényegét vizsgáljuk meg.
A festmény esztétikai ereje a tudatos visszafogottságban rejlik. Az Abstrakt Expresszionizmusra jellemző kaotikus, spontanus gesztusok elkerülésével az Device circle, 1959 a kontrollált stillésség érzését öleli magaba. A paletta mesteri módon összeválogatott, amely egy hatalmas triádra, a karminvörösre, a szaffírkékre és a tiszta fehérre támaszkodik. Ezek a színek nem csupán dekoratívak; összhangban működve olyan vizuális harmóniát szülnek, amely kiemeli a Pop Art filozófiában benne rejlő egyszerűséget. A színök ilyen fegyelmezett használata biztosítja, hogy minden elem – a központi fókustól a kisebb, szétszórott körökig – megkapja a figyelmet anélkül, hogy elnyomná a kompozíciót.
A megkülönböztető gyűjtőknél vagy belsőépítészeknél ez a mű az apró vizuális részletek mögött is hatalmas vonzerőt gyakorol a fizikai textúra világában. Johns az encaustic technika (viaszkázás) módszerét alkalmazta, amely egy rendkívül k inconzív folyamat, ahol a viasszal és gyantával kevert, forró pigmenteket alkalmaznak. Ez a közeg választása sugárzó, szinte éterikus minőséget kölcsönöz a felületnek, lehetővé téve, hogy a fény úgy lépjen interakcióba a festménnyel, amely egyszerre mélynek és többirányultnak tűnik. Az eredményeződő textúra finoman tapintható, súlyt és állandóságot kölcsönözve az idő fogalmának efemer jellegének.
Ez a gondos megalkotás a vásznát a mély szenziális értelemben érdekes objektummá emeli. A körök sima, pontos szélei és a viasz gazdag, rétegzett felépítése közötti játszás olyan felületet hoz létre, amely egyszerre modern és ősi. Ez a komplexitás teszi a Device circle, 1959 minőségi reprodukcióját bármely megképelt tér rendkívüli kiegészítővé, olyan kifinomult fókuszpontként, amely a közelebbi vizsgálatra ösztönzi a nézőt. Ez egy olyan alkotás, amely áthidalja a különbséget egy eszköz mechanikai precizitása és a kézzel készített művészet organikus melegsége között.
A Device circle, 1959 megértése a 1950-es évek végi bizonytalanságok és vágyak változását jelenti. Amint a művészeti világ távolodott a Jackson Pollock gibi festők szubjektív intenzitásától, Johns egy új látásmódot vezetett be – egyet, amely a mindennapi ikonokat használta fel, hogy kérdéseket tegyen fel maga a reprezentációról. Az óraípot, amely az idő múlásának és a rendnek a univerzális szimbóluma, megfosztották narratív funkciójától, és geometrikus elemként újrarajzolták. Ez a transzformáció szélesebb kulturális váltást tükröz: a hétköznapi dolgok ünneplése felé és az ellenőrzés felé, hogyan érzékeljük a világot a meg প্রতিষ্ঠিত szimbólumokon keresztül.
A mű érzelmi hatása a meditatív stabilitás. Van egyfajta súly a csendjében, egy kalkulált nyugalom, amely menedéket nyújt a modern élet vizuális zajától. Akik a belső terek intelektuális mélységével és művészeti presztízzsel való megáldoztatását keresik, számára ez a darab egy összehasonlíthatatlan lehetőséget kínál. A történelem egy olyan pillanatának emlékműve, amikor a művészet merészült, hogy szépséget találjon az inorganicusban, átalakítva egy egyszerű eszközt a forma, a szín és az emberi tekintet időtlen felfedezésévé.
A(z) "Device circle, 1959" kiterjesztett valóság (AR) előnézettel rendelkezik: a mű Kiterjesztett valóság előnézet oldalán kompatibilis eszközön megtekinthető saját környezetében.
A „Device circle, 1959” nyomtatvány ajánlott felhasználása: Akcentus.
A „Device circle, 1959”, Jasper Johns alkotása színek identitása: egy Sötét tónusú paletta, amelyet Sötétvöröses barna (#b34232) dominál.
Jasper Johns 1930. május 15-én született Georgiában, Augustában. Szülei házassága még ő nagyon fiatalon felbomlott, ami azt eredményezte, hogy South Carolinában nevelkedett. Gyermekkorának nagy részét Allendale-ben töltötte, nagyszüleivel élve. Később anyjával és bátyjával tartózkodott Columbiában, végül pedig Gladys nénjével élt a Murray-tó partján. Már három éves korában elnyerte a rajzolás szerelmét. Amint elérte a kamaszkor, már a művészetére összpontosított, végül a South Carolinai Sumterben található Edmunds High School 1947-es évfolyamának kitűnő tanulójaként vette át a díjat.
Hivatalos művészeti képzése a déli államokban kezdődött. Három félévet töltött a South Carolinai Egyetemen Columbiában. Az egyetem után 1949-ben New Yorkba költözött, ahol beiratkozott a Parsons School of Design intézményébe, hogy folytassa tanulmányait. Ezek a formálódó évek alatt különféle idegen munkákat végzett, köztük könyveskedőként is, mielőtt az útját megszakította a katonai behívás.
Korai évei pályáját 1951-ben megszakította a katonai behívás, amikor a koreai háború alatt behívták az Amerikai Honvédségbe. Ez a szolgálati időszak távolra vitte őt az Kelet-parti művészeti iskoláktól, két teljesen eltérő környezetbe kísérve. Először South Carolinában, Fort Jackson táborban szolgált, mielőtt Sendai, Japán városa felé szállították. A katonai kötelezettségek ez olyan évei távolságot biztosítottak számára a New Yorkban kezdődő, ébrevő művészeti színhaztól, amelynek világában éppen csak elindult.
1953 nyarán Jasper Johns visszatért New Yorkba. A város átmeneti állapotban volt, ő pedig munkát talált a Marboro Books könyvbolytól. Ez a foglalkozási időszak lehetővé tette számára, hogy újra megtalálja az önrendelkezését a városi környezetben, átjárva a metropolisz társadalmi és művészeti rétegeit. Éppen ezek a katonai szolgálat utáni hónapok során kezdődtek meg azok a kapcsolatok kialakulása, amelyek később meghatározták művészeti gyakorlatát, miközben a város loftjaiban és műtermeiben másokkal együtt alkotott.
1954-re egy alapvető ívfordulás következett be az alkotások művészeti vászonán megjelenő tárgyak kezelésében. Az epóka spontaneus, gesztikus vonalai helyett egy új irányzat, a már ismert és ismerős elemek felé való mozdulás figyelhető meg. Ez azt jelentette, hogy olyan szimbólumokhoz nyúlt vissza, amelyeknek nincs szükség magyarázatra: zászlók, térképek, célpontok, betűk és számok. Ezek nem konkrét események illusztrációi voltak, hanem inkább olyan felismerhető formák, amelyeket a jelentéselfogadás folyamatának felfedezésére használt. A művészet így a látás folyamatának magának a vizsgálatává vált, ahol a megszokott formákat a reprezentáció természetének megkérdőjelezésére használta fel.
Ez a megközelítés Jasper Johns olyan meghatározó alaká tette, aki központi szerepet játszott az amerikai posztwar művészet fejlődésében. Első egyத்தartalmi kiállítása 1958-ban, a Leo Castelli Gallery-ban rendezették, ahol ezek a mindennapi szimbólumok először találkoztak a szélesebb közönséggel. A festmények nem az absztrakció útján próbáltak elszökni a valóságtól; sőt, éppen ezen csendes, ismétlődő motívumokon keresztül hozták be a világot a művész stúdiójába. A narratív igény elhagyásával a fókusz a felületre és arra a folyamatra helyeződött, amint egy szimbólum vizuális kódként működik.
Egy Johns-festmény felülete gyakran nehéznek és rétegzettnek érzékelteti. Gyakran alkalmazta az encaustic technika, vagyis a festékanyag forró viasszal való keverését, amely egy sűrű, texturált réteget hoz létre. Ez a módszer olyan fizikai mélységet tesz lehetővé, amely közvetlenül a vásznon ül, néha kollaázsokat és újságok szövegeit is integrálva a viasszal. Ezek a rétegek nem egy gyors, spontaneus gesztust sugallják; sőt, a műművész alkotásai tudatos kontroll érzetét keltik. Minden vonal és forma egy konkrét szándékkal tűnik elhelyezve, távolodva a mid-century stílusok kaotikus, érzelmi cseppegéseitől. A képalkotás folyamatára inkább a kalkulált, precíz megközelítést részesítette előbírbe.
A vászonon túlmutatva művész kezére számos más módon is rávilágul a néző. A technikai palettája az encaustic nehéz textúráját és a grafikai műszaki rajzok pontos, éles vonalait váltogatta. Munkálatai közé tartozott a litográfia, a szitanyomás, a metszet és az aquatinta is. Ezek a technikák lehetővé tették számára, hogy bizonyos formákat és szimbólumokat különböző textúrákkal ismételgessen. Gyakran ugyanazokat a motívumokat – számokat, betűket vagy térképeket – használta fel, hogy megfigyelje, hogyan változnak ezek, amikor a felvitt anyag vagy a technika megváltozik. Művészete tehát arról szól, hogyan ismeri fel a néző egy formát, és hogyan változik ez az elismerés, amikor a felület rétegzett vagy fragmentált.
Művészete gyakran olyan dolgokra összpontosít, amelyeket az elme már ismer. Az 1950-es évek közepén a Flag (1954–55) című festmény a Stars and Stripes kollázsát alkalmazta, ahol újságírást rétegezett pigmentgel. Ez a megközelítés egy megszokott szimbólumot viaszból és papírból álló, texturált felületté alakított át. Az ábrázolás ezen nagy, lapos szimbólumoktól egyre koncentráltabb formák felé mozdult el. Ezt követte a célpont-sorozat, amely a lövöldatípust használta fel, hogy megkérdőjelezze: hogyan érzékel egy néző egy egyszerű formát. Egy ilyen alkotás, a Target with Four Faces (1958), arcokat helyezett a vörös mezőbe, az ezek repetitív és kifejezhetetlen elrendezése pedig nyugtalanító hatást keltett.
A felismerhető tárgyakra való fókusz a 1960-as évekig folytatódott. Az 1961-es Map című alkotás az Egyesült Államok fragmentált ábrázolásait használta a földrajz és az identitás vizsgálatára. Ez az időszak a háromdimenziós formák felé való elmozdulást is hozta, amelyek a hétköznapi tárgyakat utánzó életmódokat tükröztek. 1960-ban a Painted Bronze (Beer Cans) sorozat született. Ezek a szobrok bronzból letekintettek, de úgy festették meg őket, hogy pontosan olyannak tűnjenek, mint a reprezentált hétköznapi tárgyak, így elmosva a határt a valóságos tárgy és a festett objektum között.
Manhattan loftjaiban a levegő tele volt megosztott ötletektől és a közelség halk súrlódásától. Jasper Johns Robert Rauschenberg mellett élt, egymással megegyező lakásokban, kapcsolatuk pedig 1961-ig egyszerre volt romantikus és művészeti jellegű. Napjaikat olyan üzletek, mint a Tiffany és a Bonwit Teller vitrinjainak kialakításával töltötték, egymás mellett dolgozva, hogy a hétköznapi tárgyakat valami teljesen másvá alakítsák. Ez a szoros közelség azt jelentette, hogy művészeteik folyamatos párbeszédet folytattak egymással; gondolatok és vizuális kísérleteket tartó folyamatos csere alakította ki az amerikai művészet új irányát.
A művészeti körforgás a hang és a mozgás birodalmába is kiterjedt. Jasper Johns szoros barátja volt a zeneszerző John Cage és a koreográfus Merce Cunningham. Ezek a kapcsolatok egy különleges ritmust hoztak a gondolkodásába, amely az avantgárd gyökerekkel volt tele. Egy olyan tájon mozgott, ahol a különböző műfajok közötti határok áteresztőek voltak, megérintve a Cage és Cunningham struktúra és a véletlen elméletére vonatkozó megközelítéseitől. Még Marcel Duchamp gondolatai is ott rezegtek a háttérben, keretbe helyezve arra a kérdésre, hogy mi az egy tárgy lényege, amikor az egy keret mögé kerül.
A spontanitásból és a gesztikus vonalakból, az absztrakt ekspressionizmus világából a Pop Art felismerhető képi világába való átmenjel nagy részben az ő kezei által valósult meg. Azáltal, hogy a már ismert elemeket – a zászlókat, a célpontokat és a számokat – vizsgálati tárgyként kezelte, alapjaiban változtatta meg az alkotók a vászonhoz való viszonyulását. A mindennapok felé irányuló ez a mozgásus előre nyitotta utat Andy Warhol és Roy Lichtenstein munkásságának, akik később a tömegkultúra és a fogyasztói cikkek ezen ideai alapjaira építettek.
Művészeti pályája során kiemelkedő elismerésekben részesült, amelyek rávilágosítanak művészetének mély hatására. 1988-ban a Velencei Biennálen Arany Leó-díjjal honoredálták, majd 2011-ben megkapta az Amerikai Köztársaság Alapozó Szabadságmedalját is. Ezek a kitüntetések egy olyan pályaművet tükröznek, amely folyamatosan megkérdőjelezte a reprezentáció természetét és a szimbolumok működését egy folyamatosan változó társadalomban.
Művei élőben megismerése érdekében érdemes New York City felé utazni. A Modern Művészeti Múzeum (MoMA) számos darbot őrz a kollekciójában, míg a Whitney Művészeti Múzeum és a Metropolitan Múzeum szintén tartja alkotásait. Ezek az intézmények művész fejlődésének különböző szakaszait mutatják be, az encaustic technika korai kísérleteitől kezdve a művész stúdiójának későbbi felfedezéseiig.
Jelenléte az Egyesült Államok határain túl is megvan. Londonban a Tate Modern fogadja azokat a műveket, amelyek a megszokott szimbolumok érzékelésére irányuló, hosszú távú érdeklődését tükrözik. Ezek a tárgyak ilyen különböző környezetében való megtekintése lehetővé teszi, hogy közelebbről vizsgáljuk, hogyan változik a textúra és az ismétlés használata a különböző fényviszonyok mellett.
1930 - , Amerikai Egyesült Államok
Explore the sculptural depth of impasto and David Moreau's textured mastery. Discover how pigment creates physical presence. Read more.
Step into the haunting dreamscapes of Giorgio de Chirico. Explore 25 iconic Metaphysical paintings, from eerie shadows to surrealist enigmas. Find museum-quality art reproductions and timeless decor inspiration. Discover all masterpieces on WahooArt.com.
Master the nuances of contemporary abstraction with our expert guide. Discover how color, texture, and composition create profound emotional depth, offering sophisticated collectors the insights needed to acquire and curate powerful abstract masterpieces.
Experience the magic of Jacques Villedieu's top 25 artworks. Explore a stunning fusion of modern life and classical mastery through premium art reproductions. From impressionist light to contemporary scenes, find museum-quality decor for your space. Discover all masterpieces on WahooArt.com
Megtekintés
Küldés
Megosztás
Részletek
Útmutató
Letöltés
Hasonló darabok
X-ray felvétel
Diavetítés
Kérdések és válaszok
Statisztika
Összes részlet megjelenítése
Az üvegkeretes opció csak 110 cm alatti méretben érhető el
