Múzeumi minőségű giclée vagy vászonnyomat, gyors gyártással és rugalmas finomítási lehetőségekkel. ( Kézzel festett másolat vásárlása
Áttérés digitális képre)
Válasszon előre meghatározott méreteink közül, amelyek megfelelnek a műalkotás eredeti arányainak.
Megadhat saját méreteket is egy konkrét kerethez vagy helyszínhez igazítva. Amennyiben a kiválasztott méret nem egyezik az eredeti kép arányokkal, a műalkotást le fogjuk vágni, vagy kiegészítjük a képet tükrözött vagy egyszínű szélekkel. A gyártás megkezdése előtt egy digitális tervezetet küldünk jóváhagyásra.
Kérjük, vegye figyelembe, hogy a képernyőn látható előnézet nem tükrözi a tényleges levágást vagy kiegészítést. Csak a tervezet mutatja pontosan a végső kompozíciót.
Bár az egyedi méretek is elérhetőek, az eredeti arányok megőrzése érdekében azt javasoljuk, hogy válasszon a előre meghatározott listából származó méretet.
Világszerte történő kiszállítás területére mindössze 2 hét alatt, a szokásos 4-5 hét helyett. (23 szeptember)
A Celebes elefánt
Reprodukció méretei
Max Ernst, a Dada és a szürrealizmus úttörő alakja, olyan műwerkeket alkotott, amelyek kihívják a hagyományos érzékelést, és a nézőket az álomszerű képzelet birodalmába invitálják. 1921-es mesterműve, „A Celebes elefánt”, tanúbizonysága innovatív szellemiségének és a modern művészetre gyakorolt tartós hatásának.
Ez a lenyűgöző alkotás egy szürrealista és különös jelenetet mutat be, melynek központjában egy antropomorfizált, ökörszerű lény áll, amely éppen egy zenei előadásba lábad. A központi alak, amely egy székre ült, és egy piros damarral vagy zenekarvezető bottal kezében uralja a kompozíciót, titokzatosságot és csodálatot keltve. Ezt az enigmatikus lényet további elemek veszik körül, beleértve egy rózsaszín, disznóhoz hasonló alakot és különféle tárgyakat, amelyek mind hozzájárulnak a szürreális légkör kialakításához.
A színpaletta visszafogott, mégis vibráló bizonyos részeken: domináns zöld árnyalatok jellemzik az ökörszerű lényt, a háttérben barna és szürke tónusok dominálnak, míg a piros és kék színek apró akcentusként törnek elő. A mű berbagai vonalakat alkalmaz, a sima ívektől a szögletes formákig, és változatos textúrákkal rendelkezik, amelyek mélységet és dimenziót kölcsönöznek a képnek. A lágy, diffúz fény finom árnyékokat hoz létre, miközben a kissé megemelett perspektíva tiszta látnoklátást nyújt a közpól alakról és környezetéről.
A 1921-ben, Kölnben festett „A Celebes elefánt” tükrözi Giorgio de Chirico hatását, egyesítve a szürrealizmus elemeit a Dada kollázsművészet jegyeivel. A központi alak kerek testét egy fotó alapján alkotta meg, amely egy háromlábas, agyagból készült nyugat-afrikai kukricukkot ábrázolt, utalva ezzel a rituális és totemi szobrászatra. A sebészkesztyűt viselő, fej nélküli manken figura mitológiai konnotációkat is felvet, amely talán Zeusz Európé ellopásának emlékét idézi, aki bika alakban érkezett.
Ennek a művészetnek az érzelmi tónusa játékos és szórakoztató, egy kevés nosztalgiával fűzve, köszönhetően retro stílusának. Ernst kollázseffektusok használata és az elemek valósághű ábrázolása hallucinatóriás hatást kelt, arra invitálva a nézőt, hogy fedezze fel az egyetemes tudattalan rétegeit. A festmény egyedülálló kombinációja a megtalált képeknek és a nem-nyugati vizuális elemeknek titokzatosságot és izgalmat áraszt.
„A Celebes elefánt” nemcsak a szürrealizmus történetének jelentős alkotása, hanem egy olyan lenyűgöző darab is, amely mélységet és karaktert ad bármely térnek. Álomszerű minősége és bonyolult részletei kiváló beszélgetésindítóak, míg visszafogott, mégis vibráló színei biztosítják, hogy harmonizáljon a különböző belső terek stílusával. Legyen művészkedő, gyűjtő vagy belsőépítész, ez a kiváló minőségű reprodukció lehetőséget nyújt arra, hogy Max Ernst rejtélyes világát befogadja otthonába vagy irodájába.
Max Ernst, született Maximilian Maria Ernst néven április 1-jén 1891-ben Brühl városban, Németországban, egy nyugodt lelkű ember volt, akit a művészet iránti szenvedély és a társadalmi normák elleni szorongás vezéreltek. Élete nem volt hagyományos művészi tanulmányok sorozata; inkább önmagában irányított felfedezés volt, melyet filozófiai gondolkodással, pszichológiai vonzalommal és mély elmélettel a társadalmi elvárásokkal szemben. Apja, egy tanár a vakok számára és amatőr festő, mindkét oldalon érzékenységet adott neki a világ felé, mind pedig ellenállást az elismert hatalommal szemben. Ez korai kettősség meghatározó vonása lett művészeti látásának.
Ernst tanulmányi évei a Bonni Egyetemen – filozófia, művészettörténet, irodalom, pszichológia és pszichiátria területén – nem csupán szórólapok voltak, hanem mélyen befolyásoló alapvető elemek, melyek formálták későbbi munkáit. Nemcsak arra törekedett, hogyan kell festeni; hanem arra is, miért. Ez az érvelőkészsége elvezette őt a legújabb művekkel találkozásához Picasso, Van Gogh és Gauguin esetében a Cologne Sonderbund kiállításon 1912-ben, ami véglegesen megváltoztatta művészi pályáját. A modernizmus magjában rejlett.
A I. világháború kataklízaszerű eseménye mélyen megrendítette Ernst életét. Seregben töltött évei, mind keleti, mind nyugati fronton, mélyen megnevették, mély szkeptikus hozzáállást alakított ki iránta a megragadott renddel szemben és egy új kifejezési módok vágyását. Ez a csalódtatás termékeny talajt biztosított a virágzó Dada mozgalom számára, melyet 1918-ban visszatérve Kölnbe fogadta el teljes szívvel. Hans Arp – egy élethosszig tartó barát és kollégája – mellett Ernst lett a mozgás kulcsembere, elutasítva a hagyományos művészi konvenciókat és elfogadva az abszurditást, a véletlenséget és az irracionalitást.
A Dada azonban csak egy lépcső volt. A 1920-as évek elején Ernst Párizsba költözött és csatlakozott a Surrealistákhoz, melyet André Breton vezette. Ez jelölte be a válás irányát a tudattalan világ felé, az álomvilág felé és az irracionális erők felé. A pszichoanalitikus elméletek (Sigmund Freud) hatására Ernst arra törekedett, hogy felfedezze az emberi lélek mélyebb rétegeit művészetén keresztül. Nem a valóság ábrázolását akarta megtenni, hanem az alábbi erőkövetelések feltárását, amelyek alakították azt.
Ernst művészi innovációja nem csupán a témaválasztásban mutatkozott meg; ő egy fáma kísérletező volt. Nem csupán elfogadva az előzetes módszereket – hanem újokat is feltalált. Lehetséges legnépszerűbb hozzájárulása a frottage, ami egy olyan folyamat, amely során egyenes vagy grafitot sürünk texturált felületre, hogy váratlan és vonzó képeket hozzunk létre. Ez a technika, mely egy pillanatnyi unalom közben keletkezett, lehetővé tette Ernst számára, hogy belekészüljön a tudattalanba és olyan formákat generáljon, amelyek ellentmondanak a tudatos kontrollnak.
Közel kapcsolódóan a grattage technikát alkalmazta, ahol a festéket leharcoljuk vászonra, feltárva az alábbi rétegeket.
Ő pedig mesteri módon használt collage-t is, összerakva különböző elemeket – képeket magazinokból, tudományos illusztrációkból, fotókból – szürrealisztikus kompozíciókba, amelyek megkérdőjelezték a hagyományos ábrázolás fogalmát. Ezek a technikák nem csupán stilisztikai választások voltak; hanem integrálisan kapcsolódtak az ő tudattalan felfedezéséhez és a hagyományos művészi határok megsértésére irányuló törekvésehez. Képei gyakran tartalmaznak szimbólumokat: madarakat (különösen a saját alter egóját, Loplopt), elszigetelt tájakat, zavaró egymásbahelyezéseket és egyveleget.
A II. világháború kitörése Ernstot kényszerítette Európából menekülésre, ahol menedékben találkozott az Egyesült Államokban. Folytatta a festést és új technikák kísérletezését a számkölcsönző időszakban, végül Franciaországba tért vissza háború után, ahol aktív maradt halálaig 1976-ban Párizsban.
Ernst hozzájárulásai a Dada és a Surrealizmus mozgásokhoz elkerülhetetlenek voltak. Megkérdőjelezték a művészi normákat, beásták az emberi lélek mélyebb rétegeibe és innovatív technikákat hoztak létre, amelyek továbbra is inspirálják a művészeket ma.
1891 - 1976 , Németország