Édouard Manet és a Modern Szépség

A későbbi években Édouard Manét egy új művészi médium felé fordult – a pastel színekkel –, mely nem igényelte ugyanazokat az időigényes és fáradságteljes műhelymunkákat, mint az olajfestés. Körülbelül 1878 és halála között körülbelül száz pastel alkotását készítette el, melyeket előkészített vászonra helyezett fel, ami különleges grafikai hatásokat tett lehetővé, ugyanakkor ezek a művek különösen törékenynek bizonyultak. Ez új kezdetet jelentett Manét számára mint egy korszak művésze – bár néhány kritikus szkeptikus volt ezzel kapcsolatban –, és számos műve szerepel az ő életében végül megköszöntött eredményének köszönhetően. Egyetlen üléssel tudott minden szükséges előkészületet elvégezni, és nagy figyelmet fordított a modellre és magára is – ezt pedig úgy fogalmazta meg, hogy „egy művészt kell helyezetten állítani egy vászonra és minden érdeklődést kizárólag erre irányítani, hogy az ne veszítse el életét és jelenlétét.” Ez nagy kihívás volt számára, hiszen úgy gondolta, hogy ezzel érheti el státuszát mint egy korszak művésze. Együtt dolgozott Edgar Degással és Berthe Morisottal is, akik szintén impresszionisták voltak, és tanítványa pedig Eva Gonzalès. Az ő művészete nagy figyelmet kapott az időszak művészei körében.

• Születési Év: 1832
• Halálozási Év: 1883
• Születési Város: Párizs
• Születési Ország: Franciaország

Édouard Manét nem volt kiszemelt művészi utató – hiszen születei egy megismerkedett értelmiségi család voltak Párizsban –, hanem inkább egy nyugodt és biztonságos jövőre volt tervében az ügyészség vagy lehetőség szerint a военно флота szolgálata – méltányos foglalkozások voltak társadalmi helyzetük számára. Az ő apja, egy megismerkedett ügyész, elképzelte fia számára egy stabil jövőt az ügyészség vagy lehetőség szerint военно флоta szolgálata – méltányos foglalkozások voltak társadalmi helyzetük számára. Együtt dolgozott Edgar Degással és Berthe Morisottal is, akik szintén impresszionisták voltak, és tanítványa pedig Eva Gonzalès.

Egy fiatal művészi generáció vezetője volt Édouard Manét – aki nem foglalkozott azzal, hogy egyszerűen másolja meg az Ókortmány műveit; hanem arra törekedett, hogy megköszöntse a fény és árnyék szörényét formában és anyagban – és nagy figyelmet fordított a modellre és magára is. Ez nagy kihívás volt számára, hiszen úgy gondolta, hogy ezzel érheti el státuszát mint egy korszak művésze.

Édouard Manét nem foglalkozott azzal, hogy egyszerűen másolja meg az Ókortmány műveit; hanem arra törekedett, hogy megköszöntse a fény és árnyék szörényét formában és anyagban – és nagy figyelmet fordított a modellre és magára is. Ez nagy kihívás volt számára, hiszen úgy gondolta, hogy ezzel érheti el státuszát mint egy korszak művésze.

Édouard Manet életében nem foglalkozott azzal, hogy egyszerűen másolja meg az Ókortmány műveit; hanem arra törekedett, hogy megköszöntse a fény és árnyék szörényét formában és anyagban – és nagy figyelmet fordított a modellre és magára is.