Művész
Született: Chelsham, Egybesült Egyesült Királyság
Victor Pasmore: A brit cường absztrakció úttörője
Kora és oktatása
Edwin John Victor Pasmore 1908. december 3-án született Chelsham, Surrey megyében.
Alapvető iskoláit Oxford Summer Fields Schoolen és London nyugati részén, a Harrow iskolában végezte.
Fordulatfordulat következett be élete során, amikor 1927-ben apja meghalt, ami arra kényszerítette, hogy adminisztratív pozíciót vállaljon a London County Councilnél.
A festészet iránti szenvedélyét a Central School of Art-on folytatta alkalmi szinten, majd szoros kapcsolatba került az Euston Road School körével.
Figuratív kezdetek és háborús tapasztalatok
Pasmore kezdeti szakaszában kísérletezni kezdett az absztrakcióval, de később egy lírai, figuratív stílus felé fordult.
Korai művei gyakran a Thames folyó nézeteit ábrázolták Hammersmithből, amelyeket J.M.W. Turner és James McNeill Whistler munkássága idézett meg.
Erős morális álláspont: Második világháború idején Pasmore keresztény lelkiismereti ellenőr volt.
Miután a helyi háborús ítélettartó testület megtagadta az elismerését, 1942-ben behívták katonai szolgálatra. Az parancsokat megtagadta, ami vármilitary bíróság elé vezette, és 123 napos börtönbüntetés""")hez vezette a végzetét.
Végül azonban sikerült fellebbeznie, és feltétel nélküli katonai menteséget kapott.
A váltás az absztrakció felé
Pasmore áttörése az absztrakt művészetben körülbelől 1947 körül következett be, mély hatással Piet Mondrian és Paul Klee munkássága nélkül.
Inspirációt merített irtáysaiból a természettel és a művészet dinamikus harmóniájának megteremtéséről, hiszve abban, hogy ez egy jövőbeli társadalmi harmónia előképe lehet.
Kulcsfontosságú hatások: Ben Nicholsonból és a Circle mozgalomhoz kapcsolódó más művészekből is erőteljes inspirációt merített.
Absztrakt alkotásai gyakran magukban hagyták a kollázs technikát és a relief készítését, úttörő módon alkalmazva az új anyagokat, amelyek olykor monumentális, építészeti méretű alkotásokká növelkedtek.
Főbb eredmények és építészeti integráció
Forradalmi hatás: Herbert Read Pasmore új stílusát a „legforradalmibb eseménynek nevezte a háború utáni brit művészetben”.
1950-ben feladatul kapták egy absztrakt falmás (mural) készítését egy Kingston upon Thames-i buszdepó számára.
1951-ben az brit fesztiválon (Festival of Britain) is kitűnt, ahol több brit konstruktivist alkotását is bemutatta.
Az Apollo Pavilion: 1955-ben a Peterlee Development Corporation építészeti tervezési tanácsadó igazgatója lett. Ennek projekt központja az absztrakt, nyilvános művészeti struktúra, az Apollo Pavilion volt, amely jelentős vitákat váltott ki, de ma is fontos tájékozódási pontként szolgál.
Nemzetközi elismeret és későbbi évek
Pasmore képviselte Britországot az 1961-es velencei Biennalén, és részt vett a kasseli Documenta II kiállításon (1ót 1959).
A Tate Gallery bizottságának tagja volt, számos művét pedig hagyatékként adományozta a gyűjteménynek.
Oktatási hozzájárulások: Vezető alakja volt az absztrakt művészet népszerűsítésének és a képzőművészeti oktatás reformjának.
1954 és 1961 között a durhambeli King’s College művészeti kurzusát vezette, ahol a Bauhaus inspirálta, hatásos általános művészeti és design kurzust fejlesztett ki.
1966-ban Maltára költözött, és 1998. január 23-án, 89 éves korában halt meg Gudja településen.
Örökség és történelmi jelentőség
Victor Pasmore munkássága fordulópontot jelentett a brit művészetben, az absztrakciót éltető erővé tesztelve.
A művészet és az építészet integrációja megkérdőjelezte a hagyományos határokat, és befolyásolta a későbbi művészi és tervezői generációkat is.
A Malta területén 2014-ben megnyitott Victor Pasmore Galéria állandó kiállítást mutat be az ott töltött évei alatt létrehozott alkotásaiból.
Múzeum
Kiállítva itt: London, Egyesült Királyság
A Kézművesek és a Világ: A Brit Tanács Gyűjteménye
London szívében, egy régi viktorian kori lakásban rejtőzik a Brit Tanács Gyűjteménye – nem egy klasszikus múzeum, hanem egy élénk, folyamatosan változó művészeti tér, amely a világ minden táján elterjedt. Ez a gyűjtemény nem csupán képeket és szobrokat őriz, hanem történeteket, kapcsolatokat és a brit művészet dinamikus fejlődését dokumentálja. Kezdeti célja, 1938-ban, a világháború idején, azaz a megosztottság és félreértés időszakában, a nemzetek közötti megértést elősegíteni volt – egy univerzális nyelven, a művészeten keresztül. Ma ez a ‘fal nélküli múzeum’ továbbra is hivatott összekötni az embereket, méghozzá a brit művészi identitás gazdagságát és a világ sokszínű hangzavarára figyelő kreativitását.
A gyűjtemény története szorosan összefonódik a Brit Tanács küldetésével – a kulturális kapcsolatok előmozdításával. A kezdeti, papírrészletek gyűjtéséből egy lenyűgöző panorámává nőtte ki magát, amely több ezer műalkotást foglal magában, spanning centuries and continents. A gyűjtemény kurátorai mindig is a felnövekvő tehetségeket részesítették előnyben, aktívan keresve azokat az alkotásokat, amelyek a karrierük fordulópontján állnak – ez a stratégia biztosította a folyamatosan friss és innovatív művészeti anyagot. Ez a brit művészek támogatására tett erőfeszítés a gyűjtemény legmaradandóbb öröksége, amely megőrzi a Lucian Freud, Barbara Hepworth, David Hockney és számos más kiváló alkotó munkáit.
A Mozgások Tapasztatása: A Tüzérség Kísérletezésétől a Kortárs Hangokig
A Brit Tanács Gyűjteményének felfedezése olyan, mintha egy izgalmas időutazás lenne a brit művészeti fejlődésen át. A történet a második világháború utáni időszakban kezdődik, amikor az alkotók új vizuális nyelveket kerestek – absztrálta szobrok formát változtatták meg a térben való percelet, vibráló pop art kihívta a társadalmi normákat, míg a figuratív művészetek az identitás és a kivándorlás témáival küzdöttek. Ez az időszak olyan kiemelkedő alakok megjelenését hozott magával, mint Henry Moore és Barbara Hepworth, akik szobrászatukmal új utakat nyitottak a brit művészet számára. A későbbi mozgások – a 1960-as évek dinamizmusa, a 1970-es évek koncepciós ereje és a kortárs művészek sokszínű kifejezései – szintén jól reprezentáltak, egy átfogó képet adva a brit művészet útjáról.
A gyűjtemény erőssége nem csupán a széles skálája, hanem az is, hogy képes megvilágítani azokat az elgondolásokat, amelyek mindegyik mozgást formálták. Ezeknek a művészeti áramlatoknak a vizsgálata nemcsak stilisztikai trendeket mutat be, hanem mély filozófiai vitákat is, amelyek a reprezentáció, a anyag és a társadalmi kommentár témáit érintik. A művek tele vannak sürgető érzéssel és elkötelezettséggel, tükrözve egy nemzet bonyolult valóságát, amely gyors változásokon és globális összeköttettségben megy keresztül. Bemutatkozó példák Lucian Freud szívélyes portréi, amelyek az őszinte érzelmeket ábrázolják, David Hockney napfényes tájai, amelyek a kaliforniai fényt ünneplik, és Gilbert & George politikai töltetű művei, amelyek megkérdőjelezték a művészet és társadalom közötti hagyományos kapcsolatot.
A Világgal Kapcsolat: A Múzeum Fal nélküli Koncepciója
A Brit Tanács Gyűjteményének igazságát az, hogy rendkívül folyékony létezése. Ellentétben a hagyományos múzeumokkal, amelyek szorosabban kapcsolódnak a statikus falakhoz, ez a gyűjtemény aktívan lép fel a világ minden táján – közreműködik kiállításokban, kölcsönzi műveit más intézményeknek és szervezeteknek, valamint oktatási programokat kínál. Ez az aktív hozzáállás – stratégiai együttműködésekkel és mély elkötelezettséggel a hozzáférhetőség iránt – azt mutatja be, hogy a művészet átalakító ereje van a szimpátiát és kölcsönös tiszteletet ösztönözve. A gyűjtemény hatása nemcsak London kulturális központján túlmutat, jelentősen hozzájárulva a kortárs művészet globális párbeszédéhez.
A gyűjtemény története szorosan összefonódik a Brit Tanács nemzetközi küldetésével. Életében fontos szerepet játszott a brit művészet népszerűsítésében külföldön, bemutatva munkáit olyan kiemelkedő eseményeken, mint a Vénice-i Biennálé és a São Paulo Art Biennále. Ez a globális bevonás ma is folytatódik, folyamatos együttműködésekkel kontinenseken át és diszciplínákban.
Az Épület és Az Atmoszféra: Egy Dialógus Területe
Az épület maga – egy régi viktorián kori téli ház Stratford upon Avonban – olyan integrál része a gyűjtemény etoszában, mint a műalkotások. A gondosan felújított tér tükrözi a múzeum elkötelezettségét az elérhetőséggel és inkluzívvállalással szemben. Az belső terek természetes fényeket és nyitott tereket biztosítanak, ami kedves légköröt teremt a kontemplációra és dialógusokra. A tér arra ösztönzi látogatókat, hogy aktívan vegyenek részt a művészettörténetben, megértve a műalkotások mögött rejlő jelentést.
Jelenleg a gyűjtemény kiállításokat mutat be, amelyek a kortárs brit művészeket illusztrálják, akik sürgető társadalmi kérdésekkel foglalkoznak – a klímaváltozásról és a migrációról az identitásról és a belépésről. Ezek a kiállítások azt mutatják be, hogy a brit művészet továbbra is figyel a mai világ kihívásaival és lehetőségeivel, betekintést nyújtve a társadalom előttünk álló problémákba és esélyekbe.
